2020. dec 13.

A Keravill királyai - NAD 5120 vs. Pioneer PL-200

írta: Retrofuturista hifista
A Keravill királyai - NAD 5120 vs. Pioneer PL-200


img_6298.jpegNagyon sok cikk foglalkozott a mai tesztben bemutatott két készülékkel, amelyeket nem szeretnék ismételni. Jelen cikket a kíváncsiság hívta életre, tudjátok az a fajta kíváncsiság, amire ha a tapasztaltabbak mondják előre a végeredményt, te akkor is magadnak akarod kitapasztalni, hogy hogy is volt ez. Képzeljük, el tehát, hogy megcsörren a telefonunk és édesapám hív 1985-ből hogy segítsek eldönteni, melyik lemezjátszót válassza, mert csak az egyikre van pénze. Tartsd a vonalat, apu, mindjárt szerzek gombokért két ilyen lejátszót, letesztelem őket és megmondom a véleményem.

26f2102b-fcb2-4741-bdea-17f50a020424_1_105_c.jpegA NAD 5120, alias Tesla NC470 a Hifi magazin óta "rút kiskacsa" a Csehszlovák Tesla gyárban látta meg a napvilágot, és az ötletes cseh mérnökök olyannyira furfangos és minőségi terméket alkottak, hogy a NAD lecsapott rá és "nyugati" terméket csinált belőle 5120 néven. Egyes ismerőseim szerint a NAD5120 a szocialista ipar legjobb minőségű terméke volt valaha minden termékkategóriára (járművektől a narancssárga NDK-s turmixgépig, ami azért elég jó volt) nézve. A Pioneer PL-200 ezekkel szemben egy vérbeli japán alsó-középkategóriás lemezjátszó, amelyet ki tudja, milyen üzleti csatornákon keresztül sikerült a Keravill polcára tenni.

img_6265.jpeg

Mindkét lemezjátszó a világ szerecsésebbik felén egy belépő lemezjátszónak számított, nálunk azonban abszolút csúcskategóriás státuszt nyert jobb híján szigorúan a forintért boltban kapható lejátszók között. A PL-200-ra 7500 Ft-os fogyasztói árat sikerült kinyomozni, ami másfél havi átlagbér, a NAD 5120 hasonló áron kínálhatta magát. Összehasonlítani a kettőt azonban csak a legtehetősebbeknek volt lehetősége. Csak a legfontosabbakat említeném itt a versenyzőkről. A NAD 5120-ast árulták lapkarral és csőkarral, mindkét verzióból szereztem egy példányt, hogy saját fülemmel győződjek meg arról, hogy a csőkar több zeneiséget, ritmikát és dinamikát nyer ki a lemezből, így úgy gondoltam, hogy a kiskacsának csak csőkarral van esélye a PL-200-al szemben. 

img_6288.jpeg

A szorító bal oldalán tehát a kb. 1981-1982-ben vásárolt és újszerű állapotában megőrzött Pioneer PL-200 helyezkedik el. Szokatlan ebben az árkategóriában, hogy a lemezjátszó tányér és a kar felfüggesztés rugalmasan együtt mozog a testtől függetlenül. A PL-200-ast emiatt a tulajdonsága miatt szeretik azonnal megvenni, mert ez drágább lejátszók sajátja. Megóvott állapotában a piacon nagyon kelendő lejátszónak számít. Külön érték, ha megvannak az utazáshoz használt tányért rögzítő bakok és 3db csavar. A NAD 5120 szíjhajtásos, míg a Pioneer PL-200 direkt hajtást kapott.

img_6294.jpeg

Még magyar nyelvű figyelmeztető szöveget is helyeztek el rá az importőrök, hogy védjék a szerencsések testi épségét. Akik akkoriban ilyen lemezjátszót kényelmesen tudtak venni és fenntartani, azok bizony nem éltek rosszul a szocializmus évtizedeiben sem. Hangszedőnek itt egy kb. 17 ezer Ft-ért kapató Audio Technica ATVM95E tűt választottam, amely illik a lemezjátszó karakteréhez és a kategóriájához.

img_6289.jpeg

A szorító másik oldalán a már jól ismert „rút kiskacsa” foglalt helyet, amely a Pioneerhez hasonlóan szintén testtől független felfüggesztéssel rendlelkezik. Nagyon nagy ötlet, hogy utazáshoz a készülék alján elegendő a rugalmas részt lefixálni egy ujjal csavarható tekerővel, így utazás során stabilabb a gép. Nem győzőm elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a lemezjátszók pontos beállítása, ehhez a vinil.hu tulajdonosától kaptam hathatós és készséges segítséget, miközben nincsen reklám helye sem, mivel semmilyen ajándékot nem kaptam felajánlásra és nem fogadtam el segítőimtől. Ettől függetlenül létezik náluk igen komoly tesztprogram. A kiskacsa karja, akár lap, akár csőkar, könnyűnek számít, ezért szintén könnyű, légies, nagy engedékenységű (compliance) hangszedőt kíván, mint az Ortofon OM5E, míg a PL-200 nehezebb karja könnyen fogadja be az Audio Technica AT VM95E (zöld) modelljét.Igyekeztem tehát hasonló árfekvésű hangszedőket tenni az egyes gépekbe. 

A lemezjátszók beállítása:

A beállítás lépései tehát a következők: Tű ellenőrzése nagyítóval, tűtisztító ecsetelő használata, Tűmérleg alkalmazása, gyártó által javasolt tűnyomás kiválasztása, anti-skating beállítása, barázdakövetés beállítása barázdasablon útján, majd a nem kívánt szennyeződések lesöprése erre való kefével. Lemezjátszó vízszintességének ellenőrzése vízmérték segítségével.

img_6224.jpeg

A Stevenson-féle beállító sablont nem ajánlom még arányos nyomtatás mellett sem, mivel némileg eltér a hivatalos Ortofon és stb. sablonoktól. Ne sajnáljunk párezer forintot egy hivatalos sablon beszerzésére. Figyelni kell továbbá a tányér vízszintjére, bár itt kevés állítási lehetőség áll rendelkezésünkre. A PL-200 lábát lehet állítani valamelyest a vízszint érdekében. A vízszintet három állásban szükséges ellenőrizni.

3669c625-9936-42c5-8c99-4c27df58a233_1_105_c.jpeg

745314ff-a334-4244-bfe3-226eeabeade4_1_105_c_1.jpeg

Mondanom sem kell, hogy egy megfelelően, pontosan beállított készülék hangja mennyivel meghaladja egy elhanyagolt készülék hangját is. Így javaslom mindenkinek, aki hasonló vagy valamilyen lemezjátszó cseréjén gondolkozik, végezze el a pontos beállítást és adjon időt annak, hogy a lejátszó a megfelelő beállítás mellett bejáratódjon. A döbbenet olyankor bizony meg tud jelenni olyanok körében, akik kevésbé gondozták a lejátszóikat. Lemezjátszó cserét tehát kizárólag pontosan beállított lemezjátszó után tartok csak indokolhatónak.

1604316537880259.jpeg

Túlélő szettünk, nálunk tapasztaltabb tanácsadóink tehát készen állnak az ütközethez. Csapjunk bele a tesztbe! Segítsünk apukámnak eldönteni, melyik lejátszót válassza a Keravillban remegő kézzel, teli zsebbel.

A tesztkörnyezet egy veterán Marantz 1200b (1973 USA) erősítő és egy Monitor Audio Reference Gold 1800 szolgáltatja, hangfalkábel Audioquest Rocket88. Nem ilyen rendszerekre kötötték rá annak idején ezeket a lejátszókat, így feltételezhetjük, hogy a rendszer képességei nem fogják korlátozni e két lejátszó kvalitásait. Mind a két lejátszó minőségét, megépítettségét tekintve magas, abszolút „nyugati” szintet képvisel, külön tetszik a NAD ötletes egyénisége, főleg tekerős megoldás a csőkar és a lapkar súlyozásánál. Jöjjön hát a várva várt összecsapás!

Coldplay Mylo Xyloto (2011)

1604394972561429.jpeg 

Az egész lemeznek van egy „szférák zenéjéhez” hasonló szellemvilága, ami bevonzza a rajongót és nem ereszti. Ezt a hangulatteremtő erőt a PL-200 tudta hozni a kiskacsával szemben, ami egy kicsit szerény maradt, nem engedte a „szférákat” szabadjára, holott a magas hangok rajzolásával nem volt gond. A PL-200 fölényét a tesztet fél füllel halló feleségem sem tudta megkérdőjelezni. Nagy esélyt mondanék arra, hogy digitális mastert hallok. A PL-200 minden hallható tartományban tisztább, zeneibb, élvezetesebb hangot mutat. A kiskacsa próbálkozik a "szférákat" lehozni az égből, de előadása vérszegény, erőtlen, nem annyira Coldplay feelinges maradt. 

 PL-200 vs. 5120 – 1:0

 Janis Joplin and the Full Tilt Boogie Band – Pearl (1971)

1604396477932265.jpeg 

Janis Joplin poszthumusz lemeze szerintem az egyik legjobb és legtöbb slágert tartalmazó lemez a tragikus sorsú énekestől. A lemezt újonnan vásároltam, így nem vagyok biztos abban, hogy analóg mastert hallgatok. A korabeli hangszerek szétválasztása és Janis hangja egyértelműen a PL-200-ason mutat fölényt, tisztaságot, dinamizmust, zenét, játékot. Janis sokkal nagyobb erővel és elánnal veti bele magát a zenébe ezen a lemezen. Ugyanez NAD 5120 kiskacsával már élvezetesebb egy fokkal, mint a Coldplay, de azonnal a Pioneert választom, nem kérdés.

 PL-200 vs. 5120 – 2:0

USA for Africa - We are the World (1985)

0029588c-d510-4623-9e72-21e53276ff50_1_105_c.jpeg

Külön cikket érdemelne, hogy hogyan került afrikai diktátorok és despoták kezére a Live Aid koncert és a We Are The World jótékonysági céllal készült album bevétele, de ez egy másik történet. Valószínűleg a nyugat emiatt érzett szégyene miatt nem található meg a lemez a legnépszerűbb stream szolgáltatókon. Ez azonban egy dorogi hanglemezgyárban nyomott magyar lemez, feltehetően analóg masterről.

Atyaúristen. HÁP-HÁP! A kiskacsa életre kelt. Olyan széles és mély sztereó színpadot varázsolt a PL-200-assal szemben, csilingelő hangjai olyannyira élethűen szólalnak meg hogy azt kell, hogy higgyem, hogy először hallok full analóg master-t az eddigi kiadványok között. A kiskacsa zeneisége az egész albumot végigkíséri, és végig fölényben van a 80-as évek analóg szinti hangjait tekintve, mint a PL-200. Ez igen, kiskacsa!

PL-200 vs. 5120 – 2:1

Bryan Adams - Reckless (1984

1604398386101824.jpeg

Egy gondolat bánt engemet. Miért nem a Reckless lett a Vissza a Jövőbe című film hivatalos filmzene albuma? Bármikor beteszem, én ezt a filmet látom. Marty McFly és a DeLorean kalandjai elevenednek meg előttem. Meg vagyok győződve, hogy ha a Reckless a Vissza a Jövőbe filmzenéje, mindkét produktum a film- és zenetörténet még magasabb hegyén lenne. Félelmetesen jöl megírt dalok. Bryan hangja huszonévesen már beérett. Jugoszláv Jugoton nyomás, Belgrádból származik, azonban a lemez hangján ez mit sem érződik. Olyan erővel és dinamizmussal veri kenterbe a cd kiadást, hogy öröm nézni. A rút kiskacsa a 80-as évek hangulatát sokkal nagyobb erővel és hitelességgel hozza a nappalimba, mint a PL-200.

PL-200 vs. 5120 – 2:2

Bread - Baby I'm a Want You (1972)

img_6312.jpeg

Egy egészen biztosan analóg koronggal zárom a tesztet, korábban szó volt a Bread nevű formációról és erről az albumról. A puha 70-es évekbeli dallamos soft rock anyag véleményem szerint műfaján belül a világ egyik legjobbja. Gondban vagyok, ahogy cserélgetem a lemezjátszókat. A PL200-as élőbb, karcosabb, frontálisabb előadása, de a NAD puha, visszafogott, lágy, csengettyűs előadásmódja egyaránt elvarázsol. Azt mondanám, hogy itt az ízlés dönt, hogy melyik lejátszó a befutó.  

Ítéletet kell azonban mondanom, azért van páratlan számú tesztlemez.

Úgy gondolom, hogy a PL-200-as jobban kiszolgálja egy modern LP hallgató mindennapjait, hiszen vélhetően digitális masterről is ugyanolyan kiegyensúlyozott, zenei, élvezetes, hangszer szeparációban és színpad méretében is komolyabb játékos benyomását kelti. Ezzel ellentétben a NAD 5120 könyörtelenül észreveteti velünk, ha nem alanóg master a lemezünk forrása, és gyengébb hangzással büntet ezért. Ez utóbbi tulajdonságát tovább erősítette, mióta egy rokonomnál zenél, és kizárólag 60-as, 70-es években nyomott lemezeket pörget. Csak ezekre a kiskacsát választanám. 

Utolsó meglepetés akkor tört rám, amikor betettem az Ortofon OM5 tűt a PL-200-asba. Innentől a PL-200 fölénye megkérdőjelezhetetlenné vált. Mindkét gép szekértáborát értem, magam is rajongója lettem mindkét gépnek. Tudatosuljon azonban végig, hogy a felszínt kapargatjuk. Ha ez nem zavar, bátran ajánlom mindkét készüléket bárkinek. És a múltból nekem telefonált apámnak melyik gépet ajánlom? Pioneer. Gyárilag erősebb, mint a kiskacsa. De az élvezet ott van mindkettőben. 

0c99248b-80e2-4453-ac61-afab858dea38_1_105_c.jpeg

Szólj hozzá