Az egész ott kezdődőtt, hogy az előző cikkben tesztelt Auralic Aries Minim hangját szerettem volna kicsit feljavítani egy külső dac segítségével. Hetekig olvastam dac-okról netes magazinokban, vásárlók beszámolóit böngésztem, és felfigyeltem erre a kis cigarettásdobozra. A The Chord Company ocsmány ipari formatervezésű (persze ez ízlés dolga, számomra csúnya), de nagyon komoly hangú angol hifi eszközöket gyárt. A What Hifi angol szaklap dolgaikat rendre maximális csillaggal, ömlengve pontozza, gondoltam itt valami hazabeszélős összefonódásra angol és angol cég között. Hogyan lehet, hogy a Chord Hugo, 2Qute és Mojo dac-ok lealázzák az egész mezőnyt? Nem értettem a sok vásárlót, akik mindenüket eladták, hogy aztán egy Chord Mojoval ...

Sokáig csak cd-t és vinyl lemezt voltam hajlandó hallgatni, mondván, hogy egy jó cd lejátszót, mint a Marantz cd73-as csak beteg drágán lehet megközelíteni, vagy meghaladni streameléssel. Mára viszont köszönhetően a Tidal vagy a Qobuz szolgáltatásoknak (amelyek a készülékbe integrálásra kerültek), egy átlagos erős (de nem high end) cd lejátszó hiányérzet nélkül kiváltható egy jó minőségű hálózati lejátszóval. Olyan lejátszót kerestem, amely alapjában véve is elég komoly jó minőségű zenehallgatáshoz, saját dac-kal, de bővítési lehetőséggel rendelkezik. Bújtam a fórumokat és teszteket, és a Bluesound Node 2 és az Auralic Aries Mini között vacilláltam. Ez egy kínai termék, teljes mértékben kínai cégtől, kínai ...

Történetem 2009-ben folytatódik, amikor is sok-sok éve hallgatott, egyetemista koromban vásárolt Orion-Videoton szettemet elkezdtem megunni. Még mindig elég szegény voltam kezdő ügyvédjelölt koromban, de első kis fizetéseimet megkapva egyből azon kezdett járni az eszem, hogy kéne valami jobb hang. Elporladtak a Videotonok peremei, így kerestem valakit, aki újraperemezné őket. Ekkor jutottam el egy műszerészhez, akivel azóta is jó kapcsolatot ápolok. Mondtam neki, hogy peremeztetni szeretnék. Erre ő visszakérdezett, hogy nincs-e kedvem egy kicsit komolyabb hanghoz. Kérdeztem, hogy miről lenne szó. Mondta, hogy vannak komolyabb hangszórói, amelyeket be tudna építeni a Videotonba, ezzel együtt hozzájuk illő új hangváltót is készít, és a hangfal ...

Mint ahogy a hifik kapcsán is leragadtam a 70-es, 80-as években, a zenék kapcsán is ugyanez mondható el. Ebben az időszakban úgy gondolom, hogy maiaknál számomra érdekesebb zenék születtek. Volt még a rock zenében egy egyfajta újdonság hajtotta kísérletező kedv, amely hihetetlen mértékben tolta fel a kreativitást. A 60-as, 70-es évek technikai fejlődése tényleg azt hitette el az emberekkel, hogy a 2000-es évekre beköszönt a space age, és volt egy optimizmus azzal kapcsolatban, hogy a technológiai fejlődés jobbá teszi majd a világot. Utólag már tudjuk, hogy a kép nem ilyen rózsás, de amikor ez a lemez készült, a kísérletező rockzene még izgalmas volt.  

Első lemezajánlóm egy gyöngyszemről fog szólni 1980-ból.

Az Alan ...

Ez a blog szubjektív élményeimről fog szólni, amelyeket kirándulásaim során szereztem a hifik és a zene világában. Elmesélem, hogyan lettem hifibolond.  Mivel jogi egyetemre mentem, nem szereztem műszaki ismereteket ahhoz, hogy beható elektronikai és objektív mérési eredményekről, javítások műszaki mélységeiről tudjak beszámolni. Fogyasztói és rajongói szemmel fogok írni a hifikről és zenékről. Zenebolond révén gyerekkoromban fertőződtem meg hifi vírussal, mint sokan itthon. 5 éves voltam, amikor szüleim vettek Ausztriából egy Philips music centert. A ma már megmosolyogtató képességei akkor ámulatba ejtettek, így barátaimnál is a hifiket kezdtem el figyelni. Elbűvöltek a Videoton és Orion hifik, pláne a még jobb japán ...